A semmi a valami ellentéte, és annak a hiánya is. De néha nagyon jó tud lenni.
A koli olyan üres, hogy ha végigtáncolnék a folyosón, hangos karácsonyi dal éneklése közben, ugrálnék és visítoznék, az sem tűnne fel senkinek... Azt hiszem most tényleg mindenki hazautazott. Talán két másik szobában vannak még, de ez egy ilyen hosszú folyosó esetében nem nagyon számít mennyiségnek. Hihetetlenül csendes az egész koli, békés és nyugodt a környezet. Ilyenkor van kedve az embernek üldögélni, és gondolkodni, vagy csak nézelődni, hogy milyen a világ.
A nap így békésen telt, a napsütés beáradt az ablakon, a tudás meg áradt a fejembe. Vagy nem, de azért ezzel hitegetem magam. A lényeg, hogy rengeteget jegyzeteltem és írtam, és így befejeztem egy újabb beadandót, már csak azon kell izgulni, hogy elfogadják-e. Nagyon remélem, hogy igen, ugyanis nincs időm újra is írni... Mára már elég volt, majd holnap folytatom, most inkább gyönyörködöm az éjszakai fényekben, amiket az ablakomból látni. Nem, nem megyek ki, egyrészt mert nincs kedvem egyedül sétálni, másrészt meg mert olyan hideg lett így éjjelre, hogy semmi kedvem kidugni az orrom a szobából. Inkább csinálok egy forró teát és bevackolom magam az ágyba olvasni :) Mert megérdemlem ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése