A sightseeing tour és az ERASMUS-nyelv 7#

Mi is lehetne jobb annál, mint mikor észrevétlen gondoskodnak rólad, és mégis szabad vagy? Ha mindez Csehországban történik.

Ma végre-valahára sikerült megkapnom az órarendemet!Bemutattak néhány tanáromnak, egyikükkel külön egyeztetnem kellett, hogy milyen tantárgyat választok, mit oktasson nekem. Királynőnek éreztem magam :) Végül mindent megbeszéltünk, és Jir˘í összeállította az órarendemet. két nap tele van, és majd novembertől (!) lesz még két órám pénteken. A cseh külföldieknek kurzust viszont egyenlőre teljes homály fedi, pedig azt várom a legjobban. Én minden esetre szereztem magamnak az internetről nyelvkönyvet (meg a drága párom is szerzett nekem egyet), plusz van egy magántanárom, Jan személyében. Mindenki jól jár: ő tanít engem csehre, én meg tanítom őt magyarra, mert vannak magyar rokonai, de nem beszéli a nyelvet. Annyira mókás nyelv ez a cseh! :) Bár Jan szerint csak akkor mókás, mikor én próbálom kiejteni a szavakat... Minden esetre, sokat lehet nevetni a kiejtésen. 
Délután városnézésre vittek minket: egy PhD-t író lengyel fiút, egy Ma/Msc-s német lányt, engem és még néhány elsőst, akik nem ismerik a várost. A városnézést a történelmi társaság szervezte, és az egyetemi főkönyvtárban kezdték. Az egész programmal egyetlenegy baj volt: mindenki beszélt csehül rajtam kívül. Viszont én voltam az egyetlen, akinek magántolmácsa volt :)Jó volt végre találkozni olyan emberekkel, akik szintén más országból valók, még akkor is, ha ők tudnak csehül. Szerencsére mindketten szeretnék fejleszteni az angoltudásukat, ezért szívesen beszéltek velem angolul. 
Íme néhány kép a városról -hogy ne csak mindig fákat mutogassak ;)

Ez az egyik kedvenc épületem a városban: egy csodaszép és nagyon különleges templom. A sok viszontagságot, amin a város keresztülment, egyes részi túlélték, és sokszor újjáépítették. Éppen ezért több stílus jele is megtalálható rajta, bár amennyire én tudom, a belseje egységesen gótikus. Szerintem különleges, hogy még a két tornya sem egyforma, és kívülről olyan, mintha mindig csak megfoltozták volna. Sajnos belül még nem jártam :(

 

  Ez az épület a színes fotózás feltalálójának egykori otthona, és persze születési helye. Az épület tudomásom szerint jelenleg múzeum.

Az épület kulturális központ, nagyjából olyan, mint nálunk a művelődési ház. Nem nagyon tudtam meg róla semmit, mivel ekkor nem tolmácsoltak, csehül pedig még mindig nem értek. Bár az klassz volt, hogy szavakat értettem, mert sok a magyarhoz vagy angolhoz hasonló szó. Ezért néhány esetben ki tudom következtetni, hogy mit jelentenek, vagy miről van szó.

 Nem a legjobb kép a sétálóutcáról, de azért megteszi. Ez már a park mellett van, és int említettem, mindenfelé szökőkutak vannak- itt is. Ezen az utcán kb minden nap végigsétálok egyszer.

 Végül a park újra, és sikerült lefotóznom közelről egy olyan hatalmas fém madarat. Ijesztő, ahogy mozgatják a fejüket... Este ráadásul még a szemük is világít.

Nos, a városnézés után az elsősök szétszéledtek, de mi külföldiek, és három "koordinátor és mentor" úgy döntöttünk, hogy beülünk valahová egy sörre. Tehát túl vagyok az első cseh sörömön :) Megjegyzem, a cseh sör erősebb, mint az otthoni: már egy korsó sörtől is igencsak elszédültem... :))

Szerencsére ekkor a társalgás már nagyrészt angolul zajlott, bár volt ott minden: német, lengyel, cseh szavak, sőt, néha olasz és francia is. Ezt nevezte az egyik lány ERASMUS-nyelvnek: a keveréke az általunk beszélt nyelveknek :) Sokféle témáról volt szó, és valahogy mindannyiunknak volt élménye a másik hazájával kapcsolatban. Megérte a találkozás a nem-alvást ;)