Mindenki járt már Magyarországon. Vagy beszél pár szót magyarul. Vagy ismer valakit onnan. Vagy nem.
Ma a napnak három fontos pontja volt: az ebéd, a motor és a skype-randi. Az első kettőt elmesélem, a harmadik nem publikus ;)
11 órára "hivatalos" ebédre voltam hivatalos, néhány professzorral és egy lengyel tanárral, aki a doktori disszertációjához gyűjt anyagot. Az ebéd nem volt annyira hivatalos, mint hittem: inkább egy kötetlen beszélgetés volt néhány fontos emberrel. Mindenki nagyon kedves volt, és komolyan érdeklődtek a hazám és az Egyetem iránt. Elmeséltem nekik a változásokat, amik az egyetemet mostanában érintik, és hogy mi az új összetétel (honvédelmi, rendőrtiszti, közigazgatási kar). Az ebéd szépen átalakult csendes beszélgetéssé, eltértünk a szakmai témáktól, történtetek, tapasztalatok mesélésébe kezdtünk. A létszám szépen fogyatkozott, mert a professzoroknak vissza kellett menniük az egyetemre.
Különös, hogy akárkivel beszélek, szinte mindig kiderül, hogy az illetőnek van valami élménye Magyarországgal vagy a magyar nyelvvel kapcsolatosan :) Jó érzés, hogy jó véleménnyel vannak a hazámról.
Ebéd után Jir˘í próbált segíteni és egy cseh nyelvkönyvet keresni nekem, amiből egyedül is tudok tanulni. Kevés sikerrel :( A jövő héten elvileg átmegyek vele Ostravába, és egy többemeletes könyvesboltban talán megtaláljuk amit keresünk :)
A motor... igazából semmi különös, csak annyi, hogy Jan barátomért eljött az apukája, hogy hazavigye hétvégére (vonattal kicsit hosszú lett volna az út a hegyek miatt), és motorral érkezett. Egy gyönyörűségessel... (Honda Pan-european, akit érdekel). Hatalmas vörös-fekete jószág, doromboló hanggal :) Nekem ez is élményszámba ment ;)
Most csak ennyire telik tőlem, az utóbbi napokban úgy tűnik megfáztam: nagyon fáj a torkom, és köhögök is. Iszom egy nagy adag teát, hátha az rendbe hoz :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése