2012. október 27., szombat

Fehér, fehér és fehér 38#

Hóesés --> nincs internet --> sétáljunk a hóban --> komoly felnőtt egyetemisták hócsatáznak

Reggelre természetesen nem maradt meg a hó, de akkor is jó érzés volt tegnap a hóesésben sétálni.
Volt viszont helyette eső. Úgy tűnt egész nap esni fog, úgy zuhogott, mintha dézsából öntenék. A hangulatom viszont jó volt, mert mi is lehetne jobb annál, mikor teát iszogatsz a meleg szobában és az ablakon át nézed, hogyan esik az eső? (Mondjuk az, ha nem kell közben beadandót írni...)
A hangulat teljesen megfertőzött minket Mariával, a konyhában teljesen elemünkben voltunk. Almás rizst csináltunk fahéjas cukorral... mmm... isteni volt. Annyira sokat csináltunk, hogy vacsira is ezt ettük :)
Olyan kettő-három óra körül az eső fokozatosan hóvá alakult (már úgy értem esés közben. Vagy előtte. Értse mindenki jól, na.). Egyre nagyobb pelyhekben kavargott, a pihék szinte táncoltak a levegőben. A klasszikus zene és az egyre fehéredő táj igazi téli hangulatot hozott. Először csak a házak tetején látszott, aztán a fák is kezdtek fehéredni, végül pedig a talaj. Csak ültem és néztem a hóesést. Időnként felpattantam, körbeugráltam a szobát (komolyan és nőiesen persze), vigyorogva és azt kacagva, hogy esik a hóóóó! :) Nem csak én kergültem meg teljesen... az emeleten pár ember úgy döntött, karácsonyi filmet néz, mások karácsonyi zenét hallgattak, és kellemes fűszeres illatok szálltak a konyhából. Igazán idilli lett minden :)
Vacsi után úgy döntöttünk, hogy kimegyünk sétálni, hócsatázni. Mivel az internet úgy döntött, nem működik, így nem is tudtuk volna csinálni a dolgainkat/beadandóinkat, tehát eleve nem volt jobb programunk, mint mozogni egy kicsit :) Titokban persze nagyon hálás vagyok ezért a hónak. Tehát jó alaposan felöltöztünk (helyesbítek: én öltöztem fel alaposan, amiért ki is lettem gúnyolva, hogy mit fogok csinálni egész télen, ha már most fázom, de majd meglátjuk ki lesz beteg a jövő héten!), télikabát, kesztyű, minden és kimentünk a még mindig szállingózó hóesésbe. Gyönyörű volt... elbűvölő, rabul ejtő, csodálatos... Az eddig is gyönyörű táj most békés, nyugodt lett. Én is megnyugodtam a nagy csöndben és a szikrázó hópihék kavargásában.
A többiek hógolyóztak, időnként én is áldozattá váltam, bár nekem leginkább csak a táj kötötte le a figyelmem. Idén valahogy a hó elvarázsol. Eddig is rajongtam érte, de ez most más. Teljesen rabul ejtett ez a csoda... Szeretem a telet. Szeretem a havat.


5 megjegyzés:

  1. Drága Réka!!!
    Bennünket, blogod hűséges olvasóit, TE bűvölsz el színes-szíves beszámolóiddal.
    Köszönjük!!
    De a legfontosabb, hogy jól érzed magad és boldog vagy, hogy lubickolhatsz ebben a sokszínű élet-kavalkádban.Szeretlek!!
    Anya

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm! Örülök, ha tetszik, amit írok. Tényleg jól érzem magam! :)

    VálaszTörlés
  3. :) jaj, még soha nem írtam blogba.. és most pont a Rékuséba:) mert teccik ám és olvasom ám én is.. éljen május 31-e:)titok, ki vagyok..:))

    VálaszTörlés
  4. - megetettem a halakat - puszillak

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm a gondoskodást a picikről ;)

    VálaszTörlés