Amikor rád zuhan a tudat, hogy mennyit kell még tanulnod: felülmúlhatatlan.
Ma rájöttem, hogy mennyi mindent kell megcsinálnom: esszék, szótárazás, levelek, és bejegyzések. Szép hosszú teendőlista gyűlt össze, aminek az élén a télikabát vásárlása állt. Itt a tél nagyon hideg és rettentően szeles, ezért elengedhetetlen, hogy jó meleg cuccokkal legyen tele az ember szekrénye. Mivel már Lord Stark is megmondta: the winter is coming, így sürgősen pótoltam a hiányosságokat. A bakancsom és a legmelegebb télikabátom otthon maradt (már nem tudtam őket belepréselni a két bőröndbe és egy hátizsákba), a terv az volt, hogy majd postán utánam jönnek. De a posta olyan árakat szabott, hogy ennyi erőből vehetek itt másikat... Hát vettem. Jó meleg :)) Vettem még két pulóvert is, meg egy kesztyűt, mert itt egyre hidegebb szelek fújnak és nehezen viselem, ha a kezeim helyén jégcsapok vannak. Milyen jó, ha az ember külföldön telel: másik országban fázik az orra :) Na jó, az enyém nem fog, sálat azért hoztam rendesen.
A vásárláson kívül órám is volt ma, és egy újabb esszé, valamint egy prezentáció elkészítése is felkerült a cseppet sem rövid listámra. Nem panaszkodom, jó dolgom van itt, mindenki kedves, lojális. De ma rádöbbentem, hogy ideje összekapnom magam, úgyhogy szótáraztam, esszét írtam. A hét többi napjára is ez van betervezve, legalábbis többnyire. Természetesen kikapcsolódás is lesz, főzőcske a barátokkal, és talán elmegyek Mariával falat mászni a közeli sportcentrumba. Azt hiszem egyszer már kipróbáltam a falmászást, de nem emlékszem rá, csak halovány sejtelmem van róla. Szóval remélem sikerül felmásznom arra a falra :) Persze szigorúan csak védőizékkel. Olyan kábelekkel. Na jó, nem vagyok otthon a témában :) Majd beszámolok róla, ha túl vagyunk a mászáson. Ígérem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése