A támogatás isteni keze a szobatársamon keresztül ért el hozzám. A hétvégi szíves vendéglátás után most Petra (a szobatársam) anyukája gondoskodott rólam. Küldött nekem sütit és vacsorát. De még milyen finomat! Az otthon, anya által készített ételnek a nyomába sem ér semmi (jó, persze vannak vetélytársak, például mama főztje), de a "bárki" anyukája által főzött vacsi is sokkal jobb, mint az éttermi vagy gyorséttermi kaják.
Voltam ma angol szaknyelven, egyre jobban szeretem azt az órát. Nagyon kedves a tanárnőm, és érdekes cikkeket olvasunk. Az óra elején mindig van valami kis kötetlen beszélgetés, általában hobbikról vagy élményekről. Ma éppen az olvasási szokásokról beszélgettünk. Aztán elkezdtük a szakmai anyagot, a cseh kormányzati rendszerről, választásról, miegymásról. Volt hozzá szószedet is, de csak cseh magyarázattal, így vár még rám egy jó nagy adag szótárazás. Szeretek szótárazni, de ha nem az internetes szótárakat használom, akkor órákig tart, ugyanis mindig megakadok egy-egy érdekes szónál, aztán találok egy másik érdekeset is, és már el is felejtettem, mit akartam eredetileg megkeresni.
Volt még Nemzetközi szervezetek órám (előadást kell majd tartanom a félév vége felé a magyar részvételről egy nemzetközi szervezet működésében, plusz egy újabb esszé), Politikai pártok elemzése is. Abból is kell majd esszét írnom (naná, miért is ne... mert még nem kell elég esszét írnom), de a témát még nem választottuk ki. Az óráim valójában inkább magánórák, mivel egyedül vagyok a szakon külföldi diák, és mindenki más csehül hallgatja a tantárgyait. Mind nagyon érdekes, örülök, hogy ezeket választottam. Csak nehezen boldogulok a kutatásokkal és írásokkal.
Délután egy kis vásárlással tereltem el a figyelmem a suliról, meg arról, hogy milyen távol vagyok a hazámtól. Eléggé hiányzik, annak ellenére, hogy szeretem ezt a helyet. Szóval vásárlás, vettem két pulcsit, mert itt egyre szelesebb az idő, és nem lesz melegebb. Természetesen nem tudtam megállni, hogy bemenjek egy kisállat kereskedésbe, és persze halálosan beleszerettem egy édes fekete nyusziba :) Ha még ott lesz januárban is, hazaviszem. Azt még nem tudom, hogyan, de addig még van időm kitalálni. Aaaannyira édes volt! Kis torzomborz fejecskéje és cuki musszogó orrocskája van, fekete bundájából csillog elő a fekete gombszeme. Azt hiszem vele fogok álmodni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése