Vidáman szép az élet. Na meg palacsintával.
A mai napot egy elalvással kezdtük... olyan fáradtak voltunk, hogy nem ébredtünk fel az ébresztőre. Illetve az enyémre, mert a szobatársam telefonja valamilyen oknál fogva úgy döntött, hogy nem ébreszt... Én meg félálomban kinyomtam az enyémet. Szerencsére időben felriadtunk, és negyedóra kapkodás után elértük a buszt. Mint utóbb kiderült, akár még aludhattam is volna tovább... A délelőtt folyamán óráim lettek volna, de mindkettő csak tíz percig tartott, mert valami konferencia vagy ilyesmi volt a suliban. A cseh óráim is elkezdődnek a jövő héten, ma volt megbeszélés. Mivel hármunk közül (két másik külföldi diák is jár még erre az órára) egyedül én vagyok teljesen kezdő, így egyedül lesznek az óráim. Megint. Úgy látszik, magányos tanulásra vagyok ítélve. A múltkor vásárolt tankönyvemből fogok tanulni, hétfőn lesz az első óra. Izgulok, végre nem vaktában fogok tanulni ezt-azt, hanem lesz, aki irányít, aki elmagyarázza a rendszert.
A megbeszélések után visszarohantam a koliba, hogy készüljek a délutáni órámra, mert azt este nem fejeztem be. Elfelejtettem ugyanis a hétvégére magammal vinni az anyagokat, amik olvasásra vártak, és mindenképpen végeznem kellett velük, este pedig nem sikerült. Másképp nem tudtunk volna mit csinálni az órán, ugyanis a tanulmányokban boncolgatott témákat vitatjuk meg a találkozókon. Mint egy mini-konferencia. Nagyon sok olvasnivalóval...
Később visszamentem a városba, és természetesen megint a barátaimmal ebédeltem, a szokásos helyünkön, a kedvenc asztalunknál. Ma Spagetti Carbonara-ra esett a választás :) Igen, finom volt, és nem, nem fotóztam le. Délután órám volt, amiről azt hittem, nehezen fogom bírni a fáradtság miatt, de nem, mert nagyon érdekes témánk volt. A későbbi munkám során biztos, hogy hasznát veszem majd a megbeszélteknek.
Az óra végén meglepetés várt: Jir˘í már korábban is említette, hogy lenne néhány lány, aki szívesen segítene nekem itt beilleszkedni, és ők most végre megjelentek :) Négy nagyon aranyos, kissé szeleburdi lány, akik nagyon beszédesek és rendkívül kedvesek, vidámak. Együtt töltöttük a délutánt, isteni volt! Bevásároltunk, elsétáltunk a külvárosba, mert ott van nagyáruház, aztán könyveket néztünk, (ők is szeretnek könyvesboltban lézengeni), és találtam egy nagyon szuper naptárat, amit biztosan megveszek majd a jövő évre. A lányoknak hasonló a humora, mint az enyém, úgyhogy jól szórakoztunk. Most várom, hogy újra jelentkezzenek, terveztük, hogy majd csinálunk együtt valamit megint.
Este hulla fáradtan értem haza, de még várt egy nagy dolog: palacsintát sütöttünk a kolis barátokkal. A palacsintát itt is ismerik, csak másképp hívják (palacsinka, vagy mi), úgyhogy nagy volt az izgalom. Jelentem, jól sikerült és naaagyon fincsi lett. Mind elfogyott :) Még a szobatársamat is rábeszéltem, hogy egyen velünk egyet, pedig általában nehezen lehet rábeszélni az édességre, sütire. De annyira zseniálisan jót csináltunk, hogy mind elfogyott :) Sajnálom, másnak már nem maradt... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése