Négyszögletű kerek erdő 45#

Fogj egy macit és fuss! Vagy egyszerűen ne hergeld fel.

Ma a lengyelekkel Jeseníkbe és a környékére kirándultunk, ahol még maradt egy kis hó. Reggel indultunk, hosszú autóút várt ránk, de jó volt, mert nagyon jó zene szólt a kocsiban :) Lengyel és orosz dalok. Voltak szavak, amiket értettem, mert a lengyel és a cseh nyelv közt sok hasonlóság van, egyes szavak csak egy hanggal vagy annyival se térnek el. Voltunk Rejvízben is ( a lovas falu), ami ugyanolyan szép, és persze túrázni a hegyekben. Én nem szeretek a hegytetőre loholni, két képet csinálni aztán lefelé rohanni, úgyhogy inkább csak sétáltam, gombát kerestem (senki ne aggódjon, nem egyedül). Az egész napos angolul beszélés azért rendesen próbára tett, a nap végére mosott zokninak éreztem az agyam. Csináltam képeket is, úgyhogy beszéljenek azok helyettem ;) Az egyetlen hely, ahol nem csináltam képeket, az a fürdőnél, a kolonádán volt, mert besötétedett, mire odaértünk. Viszont így láthattuk a hatalmas vörös holdat és olyan csillagtenger, amit eddig soha. Vagy negyven percen át tátott szájjal bámultuk. Tisztán lehetett látni az egész csillagrendszert, minden apró pontot, az összes csillagképet (bár nem ismerem mindet). Helyenként mintha csillagpor lett volna. Csodálatos volt! Boldog vagyok, hogy részese lehettem.
Na de a képek és a kirándulás :)
Az első képek a tiszta levegőjű, csöndes hegytetőn készültek, ahol legutóbb is voltunk. Most hómaradványok is vannak és szitáló eső (bár felhő felettünk nem volt, csak körülöttünk, tehát a jelenség csodaszámba ment).

Na ki emlékszik az ivókútra a legtisztább vizű forrással a Jeseníkbe vezető úton??? Én emlékeztem, most így fest. Nem sok minden változott, a levelek hullottak le és kevesebb a szín.

Fantasztikus volt, ahogy a fény átszűrődött a fák között, ahogy változtatta a színeket. A szél pedig játszott a levelekkel, de azt sajnos nem sikerült láthatóan megörökíteni, így be kell érnünk a fényjátékos, fás-természetes képekkel. Aki többet/mást szeretne, vegye a hátizsákját, bakancsát és nézze meg maga ;)

Az erdőben rengeteg gomba is volt, de sajnos többnyire mérges gombák, mint például a légyölő galóca, amit majd az egyik későbbi képen lehet látni. Így aztán nem szedtük le őket, csak megcsodáltuk, én meg kiéltem fotózási mániámat.

Mohával és páfránnyal is találkoztunk ;) A mese eredetileg Csehországból származik, tehát hol máshol, mint itt. Sajnos megint összevitatkoztak, ezért kicsit távolabb húzódtak egymástól. Aki nem ismeri a mesét, annak kötelező, mert a gyermekkor része kell, hogy legyen, és amúgy is nagyon tanulságos.

Ő pedig a kedvenc gombám ezen a kiránduláson :) Igyekezett álcázni magát, de rátaláltam csalhatatlan gombaillat-szimatommal :)
Olyan fáradtan értünk haza este fél tízre, hogy már semmi erőm nem maradt se tanulni, se olvasni... írni se nagyon. Folytatása következik... :)