Brnoban laknak. Sokan. Édesek, imádnivalóak. Ma állatkertben voltunk :) Ott töltöttük majdnem az egész napot, a fókát legalább ötször látogattuk meg, és a maciknál is sokszor jártunk. Csak a hideg és a fáradtság bírt rá, hogy hazainduljunk. Na meg az éhség. A Skorpió étteremben ebédeltünk, isteni finomat, a pincérnő pedig külön dicséretet érdemel, amiért türelmesen várta, hogy kinyögjem a rendelést, és végig kedves volt. A nap végére természetesen újra elért minket a fáradtság és a lábfájás a sok mászkálástól (az állatkert iszonyúan nagy), így alig vártuk, hogy visszaérjünk a szállásra és jó forró vízbe áztassuk a lábainkat. Az segített :)
Az állatkákat muszáj megmutatnom, annyira kis édesek voltak :) Az állatkert hatalmas, és térkép nélkül el lehet benne tévedni. Egyébként is imádom a térképeket, úgyhogy beszereztünk egyet, és az alapján próbáltuk meglátogatni az összes állatot. A rénszarvasok majdnem kimaradtak! végül aztán mindenkit meglátogattunk, mondtunk nekik pár kedves szót, fényképeztünk és örömködtünk.
Tehát: a térkép :)
Fókabarátom :) Nagyon hangos volt a drágám időnként, gondolom éhes volt. Az etetést is pont láttuk, ügyesen csinálta a feladatokat.
A pávák csak úgy, szabadon mászkáltak mindenfelé, és cseppet sem féltek tőlünk. Az egyik felrepült a baglyok ketrecének tetejére, és ott "táncolt". Kérkedett a tollaival, meg a szabadságával.
Az édes kis hódok következnek: a hódváruk igen terjedelmes volt, családjuk pedig népes. Akkor is éppen nagy munkában voltak, amikor ott jártunk.
A nem-annyira-a-kedvenceim: a hüllők és kétéltűek, na meg a vízi állatok. Nem vagyok félős, de a kígyóknál csukott szemmel mentem végig, kézen fogva kellett vezetni. Nem bírtam rájuk nézni... viszont mások biztosan szeretik őket, és volt néhány igen szép állat, tehát tessék, vannak erről is képek:
Ez egy piranha... igen, lehet félni. Volt fekete meg vörös is. Nem szívesen találkoznék velük fürdés közben. Meg máskor sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése