Hálám jeléül királlyá koronázlak. Vagy Michelin-csillagot kapsz.
Hihetetlenül álmos vagyok... Elterveztem, hogy majd szépen hazaérek ötre, és még tudok tanulni nyolcig három órát. Na ebből az lett, hogy hazaértem fél négyre, és tanultam összesen két órát, azóta meg használhatatlan a fejem és megállás nélkül ásítozok.
Hihetetlen mennyiségű házim és tanulnivalóm van. Az egész hétvégém rá fog menni. Majd beosztom valahogy. Kaptam még egy beadandó feladatot, mert ugye még nem volt elég... meg tananyagot is. Azt hiszem lemondok az alvásról.
Ezt leszámítva klassz napom volt. Reggel meglepő dolog történt: szokásos szerda reggeli ébresztő kávénkra tértünk be a szokásos asztalunkhoz a Dolce Vitába, amikor oda jött a pincér fiú, és megkérdezte: "egy cappucinót és egy café lattét hozhatok, ugye? Mást kérnek még?" Nekem konkrétan tátva maradt a szám, mert még sosem volt olyan, hogy egy helyen megjegyezték volna a szokásaimat. Itt is előbb vártam volna a pincérlánytól, aki szintén ismer és mindig türelmesen megvárja, amíg kinyögöm a rendelésemet csehül. (Igen, így is szoktam gyakorolni.) A pincérfiút is nagyon kedveljük, de vele ritkábban találkoztunk. És mégis! Ez nagyon megdöbbentett, és egyben jól is indította a napomat. Ennek örömére rendeltünk csokoládés kosárkát is, ami egy apró sütemény, csokipohárka eperhabbal töltve, eperrel a tetején. Az alján meg málnalekvár vagy valami hasonló van. Mmm... igen, ki fogom hízni a kabátomat, de jelenleg nem érdekel, mert annyira finomak itt az ételek! És én amúgy is szeretek enni. Aki látta az Ízek, imák, szerelmek c. filmet emlékezhet: inkább veszünk egy számmal nagyobb farmert. Na most én is ezt vallom.
A suli is jó volt. Angolon megdicsérte tanárnő a levelem, plusz a hétfői előadásomat is kiválóra értékelte! Aztán kezdődött az új órám. Elkezdtük az EU-s tárgyat, jövő héten menedzsment is lesz. A tanárnő naaaagyon aranyos volt! Jól ért angolul, beszélni viszont nem annyira tud, úgyhogy időnként segítségül hívtuk az internetes szótárat is. Viszont teával várt, és készített nekem elő anyagot, meg prezentációt, és -kapaszkodjatok- interaktív táblát használtunk! Nem volt egy hétköznapi óra az biztos :) Kedves volt és mosolygós, nagyon jó volt a hangulat. Azt hittem, dupla órát tartunk, merthogy két tárgyam van nála, de majd az lesz, hogy egyik héten ez, másik héten az.
Ha dupla órát tartottunk volna, nem lett volna időm ebédelni, így viszont volt, és olyan vadast ettem, hogy szerintem azzal álmodok ma éjjel. Jobb volt, mint amit valaha kóstoltam! Egyszerűen isteni. Valami házi készítésű kenyérféleség volt hozzá, nem igazi kenyér, de arra hasonlított. A csehek azt mondták, ez náluk hagyományos nemzeti étel, én meg mondtam, hogy lehet, de mi is főzünk ilyet. Az viszont biztos, hogy nagyon finom volt. Mmm...
Az órák közötti "szünetben" boltba is sikerült eljutnom, és vettem piros körömlakkot, mert bár meggyőződésem, hogy bepakoltam a bőröndömbe, mégsem találom. Így pótolni kellett a hiányosságot. Igen, ez is fontos, ráadásul tanulás közben kiválóan lehet körmöt lakkozni. Középsuliban mindig töritanulás közben csináltam meg. Most a menedzsment tanulása alatt. Jó lett :)
Holnap nagy bevásárlás lesz, meg nagymosás. Igen, izgalmas kollégiumi élet. Aki még nem próbálta és van lehetősége, próbálja ki. Egyedi élmény. Főzni is megtanulsz. Ha nem magadtól, a többiektől. Mázli, hoyg én már tudok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése