2012. november 16., péntek

Ön-idegenvezetés 58#

Ha meg akarsz ismerni valakit, járj egy napig a cipőjében. Ha meg akarsz ismerni egy várost, járj benne egy napig a saját cipődben.

Naaaagyon elfáradtam és eszméletlenül fáj a lábam. Az eredeti terv az volt, hogy 2,5 órás városnéző túrát csinálunk az útikönyv szerint. Ebből természetesen sikerült csinálnunk egy egész napos programot. Körbejártuk az óvárost a főpályaudvartól kezdve, ami eredetileg jó ötletnek tűnt, de majd' megfagytunk közben, olyan hideg volt. És nagyon fújt a szél... Az orromat egy fél óra után már nem éreztem :) Tehát várost néztünk, ön-idegenvezetéssel (sétáltunk, és felolvastam az útikönyvből az érdekességeket), meg kis pánikolással. Én kb. félpercenként ellenőriztem a térképen, hogy jó helyen vagyunk-e (azok a kis utcák időnként kétségbeejtőek...), de mindent megtaláltunk. Több mindent is, mint kellett volna, ugyanis megnéztük a Petrovot, (majd később elmagyarázom), ami a túrában eredetileg nem volt benne.

Tehát jöjjön a város képekben:

 Ezek a képek a kapucinusok kriptájáról készültek, amit ugyan nem néztünk meg belülről (én már láttam egy pár kriptát és annyira nem találtam érdekesnek, hogy halottakat meg koporsókat nézegessek),de kívülről elég szép volt. Ez a Kapucinusok terén áll (milyen meglepő...)

Innen átsétáltunk a Káposztapiac térre, ahol több nevezetesség is található.
A Reduta színház a város legrégebbi színházépülete, amely 1945-ig a Káposztapiaci Kamarajátékszín nevet viselte. Azért hívták így a színházat is meg a teret is, mert ezen a téren régen zöldség- és káposztapiac volt.


 A Morvaországi Nemzeti Múzeum, (régen palotaépület volt) ahol elvileg a Vénusz-szobrot is őrzik. Szerettük volna látni, de most főként időszaki kiállítások voltak, aranyról meg élővilágról. Volt egy "Book lovers" (könyvszeretők) kiállítás is, az érdekelt volna, de végül letettünk róla :)

A tér közepén áll a Parnasszus-kút, e köré "építették" hajdan a piacot, most pedig a karácsonyi falut. Már állították fel a faházikókat, amikor ott jártunk.


 Következett egy kis utcában a régi városháza. A középső kis dísztorony szándékosan van megcsavarva: az építész állítólag így bosszulta meg megrendelői szűkmarkúságát.


A következő téren volt a Szent Mihály templom, mely olyan nagy, hogy csak két képbe fért bele ;) Ezen a téren található az új városháza is, de azt csak messziről láttuk, a fotó sem lett olyan jó.


 Következett a Szabadság tér, mely Brno modern építészetének központja. Legalábbis a könyv szerint. Itt áll például a "négy mamlasz"-nak emlegetett lakópalota is. Nevét a négy oszloptartó férfi szoborról kapta:


  
De van itt más érdekes is: ez az épület tele volt "rajzolva", arany és fekete mintával díszítették.



 A következő kis utcában a híres Bat'a cipőáruház található, egy boltjuk van Opavában is :) Eltartott egy darabig, mire sikerült elszakadnom a cipőktől...



 Következett egy újabb tér: a Szent Tamás Templom uralja ezt a teret. Szűk utcák után mindig tágas terek jönnek.

 Ugyanezen a téren egy közigazgatási épület előtt találtuk ezt a szobrot. Nagyon tetszett, mintha valami modern újragondolása lenne a világnak: a kocka lehat a Föld, a tartó pedig vagy az emberiség, vagy Isten, ki hogy látja. Mókás volt. Néhány turista fényképezkedett is vele, mintha tartanák a kocka sarkait :)

A legközelebbi "megállóhely" a Szent Jakab templom volt. Pikáns érdekessége is van, a konzervatívabbak csukják be a szemüket. Az egyik ablakot nem csak egyszerű szobrocska díszíti, hanem egy pár szerelmi légyottja, igen pikáns ábrázolásban. Megtaláltuk, lefotóztuk, de nem teszem közzé, mert tényleg botrányos. Állítólag egy szemfüles fotós fedezte fel, nem is olyan régen. Aki látni akarja keressen rá az interneten, vagy írjon egy e-mailt és elküldöm a képet.

 A templom mellett egy kőfalon szentek voltak ábrázolva, szerintem szép, így erről is mutatok képet :)



Ezután beültünk ebédelni egy kis étterembe, ahol kedves pincérek és finom ételek voltak. Na meg cseh gyakorlás ;) Ebéd után visszasétáltunk a pályaudvarhoz, útközben pedig megnéztük a városkaput és a Petrovot. 
 A Petrov, becsületes nevén a Szent Péter és Pál Székesegyház, nagyon díszes és tiszteletet parancsoló. A toronyban már 11kor megszólal a harang, a legenda szerint ugyanis a harmincéves háború alatt az ostromló svéd csapatok azt üzenték a polgároknak, hogy elvonulnak a város alól, ha másnap délig nem tudják bevenni. Az agyafúrt és kimerült polgárok pedig, hogy mentsék a várost, egy órával korábban kongatták meg a harangot. A dombon található zöldterület pedig az első cseh közpark volt.


 Nos, ezt mindet láttuk ma. Jól elfáradtam, alig bírtam elsétálni a buszmegállótól a szállásig. Holnap pedig vár az állatkert!!! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése